Svdmasszzs
A masszzs egszsgjavt hatst az emberisg az sidk ta ismeri. Eurpban s zsiban is tbb ezer ves mltra tekint vissza. Pehr Henrik Ling svd vvmester (1776–1839) rendszerezte a fogsokat, s a masszzst tornagyakorlatokkal kombinlta. Foglalkozott a masszzs hatsaival s javallataival is.
1867-ben a holland Mezger adott ki egy sszefoglal munkt az addigi tapasztalatokrl s tle ered a svd masszzs elnevezs. A masszzs lettani hatsait, alapjait tbb neves orvos is vizsglta. A svdmasszzs fogsait egy berlini ortopdus Albert Hoffa (1859–1907) a 19. szzad vgn fejlesztette a ma ismert formra. A mozgsszervi panaszokra kifejlesztett fogsokat passzv zleti kimozgatsokkal kombinlta.
Mire j a svd masszzs?
-
Stresszolds, lazts
-
Grcsolds
-
Fjdalomcsillapts
-
A br, a kerings, a nyirokrendszer llapotnak javtsa
-
ltalnos kzrzetjavts
-
Krnikus fradtsg ellen
-
A teljestkpessg fokozsa, az izmok llapotnak javtsa
-
Baleset, mtt utni rehabilitci
-
A mozgsbeszklsek kezelse
-
Egyes fejfjsok kezelse
-
Pszichoszomatikus eredet panaszok (grcsk, emsztsi problmk) kezelse
-
Reumatolgiai megbetegedsek kezelse
-
Ideggygyszati megbetegedsek rehabilitcija (pl. stroke utni llapot)
-
Betegsgek, llapotromls megelzse (pl. tartsan fekv betegnl a tdgyullads s az izomsorvads megelzse)
Mikor nem szabad masszrozni?
-
Lz (ez a legrgebbi ismert kontraindikci, mr Hippokratsz is rt rla)
-
Fertz betegsg (kiemelten a fertz brbetegsgek)
-
Daganatos betegsg
-
Friss trauma, mtt utni llapot
-
Hmhiny
-
Vrzkenysg, illetve vralvadsgtl gygyszer szedse
-
Elrehaladott csontritkuls
-
Be nem lltott magas vrnyoms
-
zleti instabilits
-
Egyes szv- s keringsi problmk
-
Visszeressg (az rintett vgtagot nem szabad masszrozni, de mshol lehet)
-
Alkoholos, beszmthatatlan llapot
Fit-Mix Vital Stdi
9024 Gyr, Lajta t - Marcalvros aluljr B/3
+36-70/576-94-97
fitmix.vital@gmail.com
http://facebook.com/fitmix.vital
|